Weboldalunk használatával jóváhagyja a sütik (cookies) használatát a sütikkel kapcsolatos irányelv értelmében. A sütikről bővebb információ az Adatkezelési tájékoztató Technikai, statisztikai adatok részében található. Megértettem
Termékek Menü

ÉVOSZ - Évértékelés

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége          ÉVOSZ logo

 (ÉVOSZ)

  30 éves az ÉVOSZ

 

ÉVÉRTÉKELÉS - KITEKINTÉS

Sajtóanyag

az ÉVOSZ Ünnepi Közgyűlésére

Budapest, 2019. december 6.

 

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hagyományos évzáró közgyűlései közül kiemelkedik a 2019. december 6-ai, hiszen most ünnepelte a Szövetség megalakításának 30. évfordulóját.

 

A gazdasági rendszerváltás idején, 1989. év végén Magyarországon elsőként az építőipari, tervező és mérnöki szolgáltató vállalkozások hozták létre az önálló jogi személyiségű szakmai-gazdasági, munkaadói érdekképviseletüket, a Német Építőipari Főszövetség mintájára.

 

A 30 év nagy állomásai voltak: az ágazat privatizációja, a kényszervállalkozók tömegeinek megjelenése, a közbeszerzési piac rendszerének kialakítása és annak évenkénti folyamatos „ráncfelvarrásai”. A ’90-es évek lakásépítési lendülete és majd 10 éven át tartó hanyatlása, az építési-beruházással járó nagy programoknak a megvalósítása az autópálya kivitelezéseknél és szép feladatokat adtak a megyei kórház rekonstrukciós programok, valamint a műemlék rekonstrukciós program.

A 2008-2014. közötti recesszió mélyen sújtotta az ágazatot, nem kímélve a kiváló teljesítményű cégeket sem, 400 milliárd Ft/évre növelve az ágazat lánctartozásában lévő követeléseit.

 

„Egyszer lent, egyszer fent” beruházási ciklusokhoz kellett, kell az ágazat szereplőinek alkalmazkodni.

 

Az építőiparban a változás az állandó. Nincs két egyforma létesítmény, változik a megrendelő, változnak a megvalósításban közreműködő partnerek és állandó kényszert éreznek a piacszabályozásért felelősök az építésgazdaság átalakítására.

 

Milyen évet zár az építőipar 2019. évben?

 

Jó évet zár! Az országos építés-szerelési termelési érték az ÉVOSZ várakozásai szerint 25-28 %-kal meghaladja a 2018. évi magas értéket és eléri a 4.000 milliárd Ft-ot. Ez azt jelenti, hogy három év alatt csaknem 80 %-kal növeli az ágazat a termelését, ami számos cégnél az üzletileg elfogadható kockázattól jóval nagyobb kockázat vállalását jelenti. 2019. év egyértelműen magasabb értéket és volument hoz összehasonlítható árakon, mint a recessziót megelőző utolsó jó évek teljesítménye volt, oly módon, hogy minden alágazat bővülni tudott. Várhatóan 6 %-os részt ad hozzá az ágazat a GDP-hez, a GDP körvonalazódó 4,8-os növekedéséből 1,1-1,2 %-ot az építőipar tesz hozzá.

2019. évben a foglalkoztatottak száma 340 ezer fő körül várható. Ez, mintegy 100 ezer fővel több a 2013. évi foglalkoztatási mélyponthoz képest. A közfoglalkoztatottak, munkanélküliek köréből és más ágazatokból felvett új foglalkoztatottak segédmunkásként érkeztek az építőiparba. A folyamatos felnőttképzések mellett is tartós marad a jó szakmunkás és mérnökök hiánya az építőiparban.

 

2019. évben a vállalkozások jelzései alapján összességében 13-14 %-os mértékű béremelés történt nagy szóródással cégenként és az alkalmasság, felkészültség függvényében. A mérnöki, termelésirányítási körben a béremelések 20 % fölöttiek. Az ágazati átlagkereset mindezekkel együtt sem fogja még elérni a nemzetgazdasági átlagkeresetet.

 

Az építőipar 2019. évben összességében várhatóan 13 %-os áremelést tud a piacon érvényesíteni, alágazatonként eltérő mértékben.

 

2019. évben javult az ágazat jövedelmezősége, az ÉVOSZ tagszervezetek várakozásai szerint az árbevétel-arányos jövedelmezőség átlagosan 8 % körüli, nagy szóródással az 5-20 % közötti mértéket tekintve.

 

2010. évben a közepes és nagy építőipari, tervező és mérnöki vállalkozások tovább erősödtek teljesítőképességben, szervezettségben, műszaki színvonalban. A mikró és kisvállalkozási körre ez kevésbé jellemző, a hatékonysági mutatóik rosszabbak a nagyobb szervezetekhez mérve.

 

A hatékonyság az egész ágazat gyenge pontja. E tekintetben előrelépést jelent, hogy 2019. évben mintegy 100 milliárd Ft saját beruházást hajtott végre az ágazat, egyre többen kapcsolódnak be a kollégák folyamatos képzésébe és az iskolarendszerű képzésbe is.

 

Nehézkesen mozdul előbbre az ágazat az építési folyamatok rendszerszintű szervezésében, irányításában. A létesítményeken a piaci szereplők jobb együttműködése ellenére növekedett a határidőre ki nem fizetett számlák aránya, ami eléri a 20 %-ot és a lánctartozásba kerülő összeg is 4-5 % körüli, ami a 2019. évi 4.000 milliárd Ft-ot várva, megközelítheti a 200 milliárd Ft nagyságrendet.

 

2020. évi várakozások

 

A megrendelői oldalról sok a bizonytalanság. A brüsszeli uniós és a hazai önkormányzati választások a folyamatos megrendelések ellen hatnak. A választási ciklusok építési-beruházási ciklusokkal járnak együtt. A lakosság és az ingatlanfejlesztők pedig a lakásépítés piacán várnak ki, remélve, hogy a Kormány további intézkedésekkel támogatja az új építéseket, erősíti a bizalmat kormányzati közreműködéssel a lakásépítés piacán. Elméleti közgazdászok pedig a gazdasági visszaesést vizionálnak, ami az ipari létesítmények építési-beruházási piacát érintheti negatív módon. Mindezekkel együtt jelenleg az ágazat rendelésállománya 10 %-kal kisebb a 2018. év azonos időszakához mérten, ezen belül a mélyépítési alágazatnak 22 %-kal kisebb a rendelési állomány volumene. Az ÉVOSZ várakozásai szerint az építőipar 2020. évi teljesítése is magas szinten lesz, de maximum egyszámjegyű növekedés és a szinten maradás közötti megrendelés- és teljesítés körvonalazódik. Az állami szerepvállalás 2020-ban meghatározó lesz a gazdaságélénkítés, a lakossági ösztönzés és a közöségi megrendelés területén egyaránt. Kis túlzással mondhatjuk, hogy az államilag irányított építési-beruházási folyamatok fognak 2020. évben dominálni.

 

Az ÉVOSZ várakozásai szerint az építési-beruházási kereslet és kínálat közötti olló zárulni fog, ami kedvező hatással lesz az árváltozásokra, mérsékelt, egyszámjegyű áremelkedést prognosztizálnak a vállalkozások.

 

2020. év a foglalkoztatás területén elsődlegesen már nem arról fog szólni, hogy van-e elegendő ember, hanem arról, hogy szakmailag mennyire felkészült foglalkoztatott van és hány embert, milyen mértékű képzésben lehet részesíteni. Az építőiparban foglalkoztatott fizikai állománynak alacsony a képzési motivációja, ami nehezítő tényezőként fog megjelenni.

 

Az építési vállalkozásoknak csak egy részénél hagynak érdemleges eredménytartalékot további saját beruházásra, technológiai korszerűsítésre.

A piaci elvárásokhoz mérten 2020. évben is lassúbb, kisebb lehet a hatékonyság javulásának üteme és mértéke.

 

2020. év legfontosabb feladata az építőipar hatékonyságának növelése, ami sokrétű feladatot ad a vállalkozásoknak. Folytatni kell a saját beruházásokat, rá kell állni a kollégák folyamatos képzésére, lépni kell a legális foglalkoztatás erősítésére, szükségszerű a piaci szereplők jobb együttműködése, velünk lesz a digitalizáció, a környezettudatosság, sürgető a bürokrácia csökkentése, a beruházási piac élénkítése és mind ehhez egy pozitív építésgazdasági-szakmai kommunikáció.

 

Budapest, 2019. december 7.

 

Koji László

ÉVOSZ elnök