A budapesti Füvészkert története + Rerrich Béla építész és kertművész élete és munkássága
Karácsonyi akciónk 2024 december 31-ig, illetve a készlet erejéig tart! |
|
Cikkszám: | 887 |
Gyártó cikkszám: | Karácsonyi könyvcsomag |
Még ennyi idő van hátra az akcióból: | |
Elérhetőség: | Raktáron |
|
Leírás
A könyvcsomag tartalma:
Szikra Éva - A budapesti Füvészkert története
Az ELTE Füvészkertje 170 éve található mai helyén a Józsefvárosban. Jelentőségére való tekintettel feltétlenül szükség volt egy olyan tudományos igényű átfogó kerttörténeti anyag összeállítására, amely mind a szakemberek, mind pedig az érdeklődők számára feltárja azt a hosszú folyamatot, amely a mai együttes kialakulásához vezetett. Ezt a hiánypótló feladatot vállalta magára Dr. Szikra Éva.
A könyvből megismerhetjük a jelenlegi Füvészkert megpróbáltatásait, költözéseit és sikeres időszakait, a kertépítészeti kompozíció változásait. Képet kapunk az egykori Festetics kertről és utána a Füvészkert fénykorszakáról, majd nyomon követhetjük azt a lassú és sajnálatos folyamatot, ahogy fokozatos terület vesztések során egyharmadára, a hajdani park gazdasági részére
zsugorodott a mai bemutató kert.
A természeti- és örökségvédelmi szempontból is oltalom alatt álló budapesti Füvészkert (az ELTE Botanikus Kertje) a hazai kerttörténet egyik kiemelkedő képviselője: növénygyűjteményei, herbáriuma és könyvtára révén nemzetközileg elismert kutatóhely. A kiadvány foglalkozik mind a botanika tudományának kultúrtörténeti jelentőségével, mind a Füvészkert kerttörténeti és kertépítészeti vizsgálatával. A könyv megjelenését szponzorálja a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat, Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
,,A kertépítészet sajátos területe a botanikus kertek világa. Ezeknek a kerteknek természetesen elsősorban oktatási, ismeretterjesztő jelentőségük van, de az itt folytatott tudományos munkán túl, amint azt a nagy érdeklődés is bizonyítja, olyan kertépítészeti alkotások, amelyek egyben esztétikai élményt, kikapcsolódást is nyújtanak. Tovább emeli a kert látogatottságát, turisztikai vonzerejét, ha egy ilyen kert több száz éves történelmi múlttal is rendelkezik.
A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Füvészkertje is egy természeti kincsekben, növény ritkaságokban gazdag természetvédelmi terület, amely viszont 170 éves múltjával, értékes műemlékeivel, emlékműveivel és a hozzájuk kötődő történetekkel műemléknek is tekintendő.
Ahhoz, hogy kialakulását és mai helyzetét megértsük, több oldalról érdemes feltárni történetét, végig tekinteni azt a folyamatot, ahogy létrejött ez az együttes.
A Füvészkert esetében nem tekinthetünk el, attól a jelentős kultúrtörténeti értéktől sem, hogy a világ egyik legfontosabb ifjúsági regényének, Molnár Ferenc: ,,A Pál utcai fiuk" című könyvének is egyik helyszíne."
Hajós György - Rerrich Béla építész és kertművész élete és munkássága
A XX. század első harmadában alkotó építészek között jelentős helyet foglal el Rerrich Béla építész és kertművész. Hajós György könyve életével és munkásságával kívánja megismertetni az olvasót.
A korszak egyik legkiemelkedőbb, nemzetközileg is magasra értékelt alkotása a szegedi Templomtér együttesének megtervezése tette széles körben is ismertté nevét. Ennek művészi megoldása és sikere háttérbe szorította a többi építészeti alkotásának ismertségét, sőt azok egy részéről még a szakkönyvek is méltatlanul megfeledkeztek.
Vallotta, hogy a legkisebb építészi feladatot is művészien kell megoldani, és azt, hogy hazánk lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy az építészek specializálódjanak egy-egy épületfajtára, hanem minden építészi feladat megoldására képesnek kell lenniük. Ehhez maga mutatott jó példát. Tervei, épületei között ezért találunk a püspöki palotától kezdve az egy tantermes vidéki iskolán, a nagyméretű lakóépületeken át az egyszerű baromfiházakig legkülönbözőbb épületeket, vagy éppen hídpályázat építészeti megoldását.
Sokirányú munkásságának egyes részei annyira összefüggnek, hogy nem lehet elválasztani az építészt a kertművésztől, a tanintézeti oktatót, a művészetet, az építészetet és a kertművészetet szakfolyóiratokban tárgyaló, vagy a napisajtóban népszerűsítő írótól vagy kritikustól.